tisztán

amint elvész titokzatossága, megszűnik létezni.

betepni.

kepzeld el, hogy ülsz teljesen nyugodt hetköznapi állapotban a gep előtt, es egyszer csak mint a villámcsapás hirtelen átváltasz egy olyan tudatállapotba mint a legdurvább herbál betepes. es nem eltúlozva írom ezt. konkretan hirtelen egyszer csak mintha egy rohadt erős herbálcigit elszívtam volna, úgy kezdtem el erzekelni a világot. felállsz, es ahogy haladsz a konyhába vízert, annyira elhatalmasodik, hogy úgy erzed hogy nem vagy a tested es a világ nem valóságos, az ájulás határára kerülsz. ugyanolyan gondolatok pörögnek benned mint a herbál betepesek közben. full ugyanaz.

aki herbálozott már az tudja miről beszelek, rohadtul be tud parázni az ember abban a tudatállapotban.
es nekem ez a parázós resze előjött csak úgy spontán, es melle úgy remegtem mint egy parkinsonkóros.

illusion

elgondolkodsz, hogy tulajdonkeppen most mid van ebben a pillanatban?

elgondolkodsz, es rájössz, hogy az illúzióidon kívül semmi.

s rájössz, hogy valójában soha nincs semmi másunk.